Visszér

A visszérbetegség fokozatai

A visszérbetegség kezdetben csak kozmetikai problémát jelent, azonban, ha nem vesszük komolyan az enyhe tüneteket, akkor előfordulhat, hogy állapotunk tovább romolhat. A megelőzés mellett fontos a korai tünetkezelés, amihez elengedhetetlenek az életmódbeli változtatások, valamint segítségül hívhatjuk a növényi eredetű bioflavonoidokat is.

Seprű- vagy pókhálóvénák

A két lábon járás következtében, valamint örökletes és külső tényezők hatására kialakuló visszeresség első tüneteit a seprű- vagy pókhálóvénák jelentik. A seprűvénák egészen vékony, akár 1 mm alatti piros színű visszerek, amelyek a bőr felső rétegében fordulnak elő. A szerteágazó vénák elsősorban az alsó végtagon jelennek meg, de például arcon és a dekoltázs bőrén is előjöhetnek.

A pókháló visszeresség többféle lehet: apró, rózsaszínű, elszórt vagy pedig egy pontból kiinduló, kissé vastagabb és lilás színű is. Ezek az értágulatok leginkább kozmetikai panaszokat okoznak, kezelhetőek injekcióval, lézerrel vagy rádiófrekvenciás módszerrel.

Retikuláris vénatágulatok és főtörzsi visszeresség

A bőr felszínéből általában nem kiemelkedő, 2-4 mm vastag retikuláris vénatágulatok többnyire a lábszár és a comb hátsó, külső oldalán helyezkednek el. Az egymással lazán kapcsolódó, kékes színű, egyenes lefutású értágulatok többnyire szintén nem okoznak tüneteket.

A főtörzsi visszeresség azonban már több kellemetlenséget okozhat. Ezek a problémák általában a vénabillentyűk elégtelenségének következményei. A vénák kitágulnak, kidudorodnak, vastaggá és kacskaringóssá válnak. A főtörzsi visszeresség leginkább az alsó végtagokon jelentkezik– combon, a térden, a vádlin vagy a lábszáron –, az esetenként súlyossá váló állapot gyulladással vagy is együtt járhat.

Egyre erősödő tünetek

A visszeresség egyik fájdalmasan feszítő tünete lehet a vizenyő, amely a nem megfelelő folyadék visszaszívódás miatt alakul ki és lábdagadás formájában jelenik meg. Előfordulhat ezenkívül az úgynevezett nehézláb-érzés, feszülő végtagok, lábikra-görcs, viszketés vagy tompa fájdalom is.

Idővel megjelennek az olyan bőrtünetek, mint a barnás elszíneződés, a bőrfelszín keményebbé válása, valamint a viszkető, nedvező vagy éppen száraz és repedező ekcémás területek, többnyire a bokán. Ha a visszér továbbra sincs megfelelően kezelve, fekélyek is megjelenhetnek a nem megfelelő keringésből adódó oxigénhiányos állapot miatti gyulladástól a bőr felszínén.

A főtörzsi visszeresség terápiája állapottól függő lehet. Szóba jöhet a főtörzsé és oldalágak teljes vagy részleges eltávolítása hagyományosan, műtéti úton, valamint az úgynevezett EVRF kezelés, amelyet speciális katéterrel végeznek el helyi érzéstelenítés során.

Fontos a megelőzés és a korai kezelés

Elsődleges cél, hogy a visszérbetegséget megelőzzük, vagy minél korábban elkezdjük kezelni a már kialakult tüneteket. Ehhez fontos az olyan rendszeres, de kíméletes mozgás, mint például az intenzív séta, valamint súlytöbblet esetén a testsúly normalizálása. Az ülő- vagy állómunka, valamint a hosszú ácsorgás, napozás és a forró fürdő tovább ronthat a tüneteken.

Segíthet viszont a hideg-meleg vízzel váltogatott lábfürdő, a kompressziós harisnya és pólya, a kényelmes cipő, valamint a dohányzásról való leszokás.

A vény nélkül kapható, szájon át szedhető bioflavonoidok – például a diozmin – enyhíthetik a nehézláb-érzést és az éjszakai lábikragörcsöket. Ezek a növényi eredetű vegyületek képesek a vénák falának erősítésére, valamint áteresztőképességük csökkentésére. A diozmin tartalmú készítmények hatékonyan képesek kifejteni kímélő hatásukat, így biztosítva a nappali aktivitást, valamint a nyugodt éjszakai pihenést.

Antal Viktória
2019. 04. 17.